Május 8-án egy korszak véget ért: Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, egykori miniszterelnök távozott a közéletből. De mi lesz most az örökségével? Milyen esélyei vannak a jelenlegi politikai helyzetben Dobrev Klárának? Mit tud minderre lépni Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke? Erre kerestük a választ szakértőkkel összeállításunkban.
Ritka mozgalmas hetet tudhatunk a hátunk mögött, ami a magyar belpolitikai életet illeti. Egy nappal Fekete-Győr András, volt Momentum-elnök meglepő kijelentését követően – miszerint pártjának nem kellene indulni a jövő évi országgyűlési választáson – Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője tett egy korszakváltó nyilatkozatot. Emlékezetes, az ellenzéki politikus Facebook-oldalon közzétett nyilatkozatából kiderült, hogy
a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc távozik a közéletből, és mintegy 30 évnyi házasság után elválnak útjaik a magánéletben is.
Történt mindez azt követően, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője belengetett egy hangfelvételt, melyben Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter egy ütőképes haderőt szeretne fejleszteni, és mint kiderült, ez a hanganyag oly annyira „titkos” volt, hogy mintegy két évvel ezelőtt az MTI mellett valamennyi orgánum beszámolt róla.
Mi állhat e lépés mögött? Mi lesz így a gyurcsányi örökséggel, illetve milyen jövő vár így a Gyurcsány-pártként is emlegetett politikai formációra? Ennek jártunk utána Békés Mártonnal, a XXI. Század Intézet igazgatójával és Mráz Ágoston Sámuellel, a Nézőpont Intézet vezetőjével.
Ezt is ajánljuk a témában
Szenzációs bejelentést ígért, de semmi konkrétumot nem mondott Dobrev Klára, aki először szólt az emberekhez, mióta kiderült, Gyurcsány Ferenc visszavonul a közélettől, sőt, a házasságuknak is vége.
„A magyar belpolitikai színpad átalakulóban van, ami nem Magyar Péter mozgásával kezdődött. Ez a folyamat már a 2022-es újabb kétharmaddal kezdetét vette, és most ért el a végpontjához” – válaszolta megkeresésünkre Békés Márton.
A XXI. Század Intézet igazgatója megjegyezte, hogy Magyar újabb kormánybuktató kísérlete anélkül is „lepkefingnyi” hatást ért volna el – ahogyan azt Gulyás Gergely miniszter nevezte a Kormányinfón –, ha Gyurcsány lemondása nem söpri le a napirendről.
A történész-politológus arra is felhívta a figyelmet, hogy szemlátomást „brüsszeli készletkisöprés zajlik” a hazai pártrendszer óbaloldali pártjainál.
„Ha belegondolunk, racionális volt Fekete-Győr András kijelentése, hogy a Momentum ne induljon el 2026-ban az országgyűlési választáson. A tavalyi EP-választáson elért eredményük után ez teljesen érthető lépés” – idézte fel.
Majd Békés rátért a hazai közéletet megrázó bejelentésre is, miszerint Gyurcsány Ferenc visszavonul a közélettől. „A DK-vezér lemondása egy hosszú út vége. De nem javaslom senkinek, hogy örömtüzeket gyújtson – különösen a jobboldalon –, mert a jobboldalnak egy nagy – ha nem is nemes – ellenfele volt Gyurcsány. Sok erőfeszítésbe került, mire le tudták győzni. Mivel a háttérben családi drámák is meghúzódnak, nem gondolom, hogy bármiféle kárörömnek helye lenne” – húzta alá.
Mindezt követően rátért Magyar Péter szerepére is. Elmondta – ugyancsak üzleti példával élve –, hogy a Tisza Párt elnöke „Brüsszel kizárólagos értékesítője lett Magyarországon. Megkapta a kizárólagos kereskedési jogot.
Ez magában foglalja, hogy idehaza álljon el az útból a Momentum és a DK, hogy jövőre egy az egy elleni küzdelem bontakozhasson ki”
– magyarázta.
Arra a kérdésünkre, hogy milyen jövő vár így a pártelnöki várományosra, Dobrev Klárára, Békés Márton azt felelte, hogy az épp válófélben lévő politikus házaspár már „kifelé megy az időből – és ez nem az életkorukra, hanem politikai rutinjukra és képességeikre vonatkozik.”
Majd emlékeztetett: a Gyurcsány által életre hívott politikai közösség annak idején bizonyos támogatói bázist tudhatott maga mögött. Ma viszont a felmérések szerint azok a szavazók, akik elpártoltak tőlük, a Magyar Péter vezette Tisza Pártnál kötöttek ki.
Békés Márton érdeklődésünkre, hogy mi lesz a gyurcsányi örökséggel, azt válaszolta, hogy ez innentől kezdve már csupán történeti kérdés.
„A jobboldal álláspontja az, hogy Gyurcsány Ferencnek már 2006-ban le kellett volna mondania, és immár az ellenzéki oldalon is azt mondják, hogy ezt évekkel korábban meg kellett volna tenni. Hiába mondták a DK volt elnökének saját köreiben is, hogy »csekkoljon ki«, ő megszokásból vagy dacból, egy idő után pedig puszta tehetetlenségi nyomatékból vitte tovább a párt vezetését” – mutatott rá.
Az igazgató szerint
a gyurcsányi örökség kizárólag a rendszerváltozás utáni liberális baloldalé.
„Nekik kell ezzel elszámolni, különösen a 2004-től 2009-ig tartó öt évvel, amikor Gyurcsány Ferenc állt a magyar kormány élén. Közben 2006-ban újraválasztották – ez is tanulságos –, valamint voltak olyan, Gyurcsány-reformoknak nevezett intézkedések, amelyeket a 2008-as szociális népszavazás zárt le. Tehát ha Gyurcsány Ferenc nem is 2006-ban, az őszödi beszédbe bukott bele, akkor a 2008-as népszavazás biztosan politikai bukását jelentette. De ennek a bukásnak a realizálódására egészen 2025. május 8-ig kellett várni. Az pedig, hogy a közéletből való kivonulása alig-alig vert hullámokat, azt mutatja, hogy már rég bukott ember volt” – hangsúlyozta.
A történész lapunknak kijelentette, hogy sem Horn Gyula szellemével, sem Medgyessy Péter emlékével nem kell már harcolni, és most már Gyurcsány Ferenc sem az ellenzék tagja.
Kérdésre válaszolva elárulta, hogy Gyurcsány Ferenc működéséből az őszödi beszéd alapvetően meghatározta az ő generációját. A kiszivárgott beszédből több mondat is mémmé vált. Ilyen például a „Kell még valamit mondanom, Ildikó?”, vagy a „kurva ország”.
„Utóbbi akkor is, most is nagyon felháborított. De azon a – neojozefinista – mondaton is sokat gondolkoztam, hogy »csináljunk egy jobb országot«. Én ellenzéki időkben sem akartam elköltözni Magyarországról. Gyurcsány alatt is azt gondoltam, hogy ez egy jó ország, csak a kormány nem jól működteti. Azt pedig most is tartom, hogy ez egy jó ország, és ez a kormány jól is működteti” – fogalmazott.
„Gyurcsány Ferenc közéletből való távozása kapcsán két értelmezés verseng egymással. Az egyik szerint Gyurcsány nélkül megszűnik a Gyurcsány-párt, a Demokratikus Koalíció (DK), amelyet majd teljesen kiszorít a Tisza Párt. Én azonban inkább azzal az értelmezéssel értek egyet, amely szerint Dobrev Klára kapott egy újabb esélyt arra, hogy megszervezze azt, amit a magyar politikai nyelvben csak Duna Pártként emlegetnek.
A cél az, hogy egy politikai ernyő alá gyűjtse azokat a baloldali politikusokat, akiket – állítólag – Magyar Péter nem kíván felvenni a saját listájára”
– mutatott rá lapunknak Mráz Ágoston Sámuel.
A Nézőpont Intézet igazgatója emlékeztetett: Jakab Péter, a Jobbik egykori elnöke hónapok óta a DK körül mozog, míg Komjáthi Imre, az MSZP elnöke már korábban jelezte, hogy egy Gyurcsány nélküli DK esetén pártja nyitott lenne az együttműködésre.
Még az sem kizárható, hogy a Duna Párttá alakuló DK 2.0-ban Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is lehetőséget lát majd.
Tehát ehhez a formációhoz ismert politikusok is csatlakozhatnak” – vázolt fel egy lehetséges forgatókönyvet.
„Ez azonban nem jelenti azt, hogy a DK ne használhatná fel a Tisza Párt által elszívott szavazókat a Fidesz elleni küzdelemben. Minden Fidesz-szimpatizánsnak érdemes tudnia:
a DK valódi stratégiája a Tisza Párttal való jövőbeli koalíciókötésről szól.
Ha tehát a DK 2.0 sikeresebb lesz, mint az előző – az utóbbi időben tartósan 5 százalék alatti támogatottságú – Gyurcsány-féle verzió, akkor ez az új formáció valószínűleg együtt fog működni Magyar Péter pártjával” – hangsúlyozta a szakértő.
Mráz Ágoston Sámuel arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyar Péter jelenleg nehéz helyzetben van, mivel eredetileg arra törekedett, hogy monopolizálja az ellenzéki szavazótábort. Most viszont – a Kétfarkú Kutyapárt után – a DK 2.0 megjelenésével is számolnia kell.
Az igazgató szerint jelenleg annak lehetünk tanúi, hogy a magyar közéletben egyes politikusok – akár külső nyomásra, akár saját belátásukból – a 2026-os választások előtt 11 hónappal visszavonulnak a nyilvános politizálástól. „Ezt kormányváltási céllal indokolják: szerintük a Tisza Pártnak teret kell adni. Ám szinte biztos, hogy háttéralkuk állnak a döntések mögött. Ha a Tisza Párt nyerne, ezek a szereplők – bármilyen funkcióban – visszatérhetnek a politikába.”
„Tehát ezek a visszavonulások inkább látszatjellegűek, és azt a célt szolgálják, hogy
Magyar Péter teljesíteni tudja ígéretét: ne szerepeljenek régi politikusok a listáján”
– tette hozzá.
Mráz arra is kitért, hogy a DK 2.0 valójában arról szól, hogy a párt rájött: ha Gyurcsány Ferenc a névadója és az arca a formációnak, akkor nem fogják elérni az 5 százalékos küszöböt.
„A hatalom megszerzése és megtartása érdekében szorították ki Gyurcsányt a Demokratikus Koalícióból.
Aztán meglátjuk, hogy a régi politikusok gyűjtőtábora alkalmas-e 200 vagy 300 ezer szavazó elérésére, vagy sem.”
A Nézőpont Intézet vezetője végül arról is beszélt, hogy számára Gyurcsány Ferenc döntése egyfajta kései elégtétel, mivel az Intézet akkor alakult, amikor kiszivárgott az őszödi beszéd. „Kezdő intézetvezetőként rögtön a mocsárban találtuk magunkat, mintegy két évtizeddel ezelőtt. Akkoriban arról szóltak a közéleti viták – amiket ma már szinte el se hihetünk –, hogy a baloldalhoz közel álló megmondóemberek és elemzők azt bizonygatták, hogy a hazugságról szóló beszéd valójában egy igazságbeszéd. S ekkor jöttem rá, hogy mekkora érték, ha elmondhatjuk: a baloldali világ mekkora önámításban él, és maguknak is hazudnak. Hiszen nevezzük nevén a dolgokat: az őszödi beszéd egy hazugságbeszéd volt” – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel.
Nyitókép: MTI
Ezt is ajánljuk a témában
Gulyás Gergely állította irányba a HVG újságíróját.
Ezt is ajánljuk a témában
Az egykori országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, „a Momentum indulása a 2026-os választásokon most nem a megoldás, hanem a probléma része”.
Ezt is ajánljuk a témában
Jakab Péter a Demokratikus Koalíció március 14-én tartott ünnepi megemlékezésén tűnt fel.
A tagállamoknak fokozott felelősségük van saját képviselőik elszámoltathatóságának biztosításában – írták a Közlönyben.
Petrás János Orbán-fóbiás emberek gyűjtőhelyének látja a Tisza Pártot.
A politikai elvek már rég nem számítanak arrafelé.
Tegnap elnökségi döntés született nálatok arról, hogy átengeditek a terepet a tagság nélküli, Tisza nevű kamupártnak.
Foggal-körömmel védi a TISZA Párt elnökét.
Közismert baloldali jogászok ismét az Alaptörvényt kritizálták.
Akik a következő napokban előfizetnek 12 hónapra, sokat spórolhatnak.
„Úgy viselkedtek, mint azok a nihilista gengszterek, akik az 1930-as években segítették a fasizmus terjedését Európában” – reagált a támadásra a szervezet.
